{"id":24674,"date":"2022-06-13T09:06:19","date_gmt":"2022-06-13T09:06:19","guid":{"rendered":"https:\/\/eod-star.hu\/?p=24674"},"modified":"2022-08-29T10:13:27","modified_gmt":"2022-08-29T10:13:27","slug":"magnetometeres-meresrol-bovebben","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/eod-star.hu\/hu\/magnetometeres-meresrol-bovebben\/","title":{"rendered":"Magnetom\u00e9teres m\u00e9r\u00e9sr\u0151l b\u0151vebben"},"content":{"rendered":"<p style=\"text-align: center;\"><a href=\"https:\/\/ec.europa.eu\/research-and-innovation\/en\/horizon-magazine\/earths-magnetic-poles-could-start-flip-what-happens-then\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">K\u00e9p forr\u00e1sa: https:\/\/ec.europa.eu<\/a><\/p>\n<p><b>Magnetom\u00e9ter<\/b>\u00a0a\u00a0<a title=\"Geofizika\" href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Geofizika\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">geofizikai<\/a>\u00a0vizsg\u00e1latok \u00e9s az\u00a0<a title=\"\u0170rkutat\u00e1s\" href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/%C5%B0rkutat%C3%A1s\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">\u0171rkutat\u00e1s<\/a>\u00a0egyik, a m\u00e1gneses t\u00e9r m\u00e9r\u00e9s\u00e9re alkalmas alapm\u0171szere. B\u00e1r a m\u00e1gneses t\u00e9r \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s\u00e9re sz\u00e1mtalan m\u00f3dszer l\u00e9tezik, ezek t\u00f6bbs\u00e9ge nem ad \u00e9rt\u00e9kelhet\u0151 eredm\u00e9nyt. Amikor magnetom\u00e9terekr\u0151l besz\u00e9l\u00fcnk, akkor ez alatt a nagy \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g\u0171 m\u00f3dszereket \u00e9rtj\u00fck.<\/p>\n<p>Az okostelefonokba, mint p\u00e9ld\u00e1ul az\u00a0<a title=\"IPhone\" href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/IPhone\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">iPhone<\/a>-ba is \u00e9p\u00edtenek magnetom\u00e9tert digit\u00e1lis ir\u00e1nyt\u0171 gyan\u00e1nt, de az \u00e1ltaluk szolg\u00e1ltatott adat csak t\u00e1j\u00e9koztat\u00f3 jelleg\u0171, kombin\u00e1lva az a GPS \u00e9s a t\u00e9rk\u00e9p adatokkal seg\u00edtheti a felhaszn\u00e1l\u00f3t a t\u00e1j\u00e9koz\u00f3d\u00e1sban. <sup id=\"cite_ref-1\"><\/sup>A hall szenzorok m\u00e1r r\u00e9g\u00f3ta haszn\u00e1latban vannak, nagy mennyis\u00e9gben gy\u00e1rtj\u00e1k az ipar sz\u00e1m\u00e1ra, \u00e1lland\u00f3m\u00e1gnesek, elektrom\u00e1gnesek detekt\u00e1l\u00e1s\u00e1ra, illetve az anal\u00f3g v\u00e1ltozatukat egyen\u00e1ram\u00fa \u00e1ramtranszform\u00e1torok sz\u00e1m\u00e1ra. Magnetom\u00e9terk\u00e9nt t\u00f6rt\u00e9n\u0151 alkalmaz\u00e1sukat alacsony \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g\u00fck nem teszi lehet\u0151v\u00e9. Tipikus \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g\u00fck mT nagys\u00e1grend\u0171. \u00d6sszehasonl\u00edt\u00e1sk\u00e9ppen a F\u00f6ld m\u00e1gneses tere Budapesten 48\u00a0800\u00a0nT, mely \u00e9vente mintegy 50\u00a0nT-t v\u00e1ltozik, r\u00e1ad\u00e1sul ezt a mez\u0151 er\u0151vonalai er\u0151sen lefel\u00e9 mutatnak, mivel a v\u00edzszintes \u00f6sszetev\u0151je 21\u00a0250\u00a0nT, m\u00edg a f\u00fcgg\u0151leges \u00f6sszetev\u0151je 43\u00a0950\u00a0nT.<sup id=\"cite_ref-2\"><\/sup>\u00a0A korszer\u0171 MEMS technol\u00f3gi\u00e1val k\u00e9sz\u00edtett magnetoreziszt\u00edv \u00e9rz\u00e9kel\u0151k \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9ge m\u00e1r elegend\u0151 a F\u00f6ld m\u00e1gneses ter\u00e9nek durva m\u00e9r\u00e9s\u00e9hez, \u00edgy ezekb\u0151l k\u00f6nnyen lehet olcs\u00f3 elektronikus ir\u00e1nyt\u0171ket gy\u00e1rtani. A telefonok gy\u00e1rt\u00e1s\u00e1n\u00e1l pedig az a f\u0151 szempont, hogy olcs\u00f3 alkatr\u00e9szekb\u0151l \u00e9p\u00fcljenek fel. \u00cdgy egyhamar nem v\u00e1rhat\u00f3, hogy ezek v\u00e1lts\u00e1k le a fegyverekben, navig\u00e1ci\u00f3s rendszerekben, m\u0171holdakon \u00e9s m\u0171szerekben haszn\u00e1lt prec\u00edzi\u00f3s elektronikus ir\u00e1nyt\u0171ket.<\/p>\n<p style=\"text-align: left;\">Az elektronika elterjed\u00e9se el\u0151tt haszn\u00e1latosak voltak m\u00e9g az anal\u00f3g elektromos m\u0171szerekhez hasonl\u00f3 fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u0171 elektrodinamikus magnetom\u00e9terek is, ahol egy kell\u0151en kis m\u00e9ret\u0171,\u00a0<a title=\"Elektromos \u00e1ram\" href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Elektromos_%C3%A1ram\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">\u00e1ramj\u00e1rta<\/a>\u00a0vezet\u0151 keretet haszn\u00e1ltak, mely minden ir\u00e1nyban k\u00f6nnyen el tud fordulni. A\u00a0<a title=\"M\u00e1gneses mez\u0151\" href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/M%C3%A1gneses_mez%C5%91\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">m\u00e1gneses mez\u0151<\/a>\u00a0a magnetom\u00e9terre\u00a0<a title=\"Forgat\u00f3nyomat\u00e9k\" href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Forgat%C3%B3nyomat%C3%A9k\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">forgat\u00f3nyomat\u00e9kot<\/a>\u00a0(M) gyakorol, amely ennek hat\u00e1s\u00e1ra be\u00e1ll egy egyens\u00falyi helyzetbe. A forgat\u00f3nyomat\u00e9k akkor maxim\u00e1lis, amikor a magnetom\u00e9ter s\u00edkja erre az egyens\u00falyi helyzetre mer\u0151leges. A maxim\u00e1lis nyomat\u00e9k nagys\u00e1ga f\u00fcgg a\u00a0<a title=\"M\u00e1gneses mez\u0151\" href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/M%C3%A1gneses_mez%C5%91\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">m\u00e1gneses t\u00e9r<\/a>\u00a0er\u0151ss\u00e9g\u00e9t\u0151l.<sup id=\"cite_ref-3\"><\/sup><\/p>\n<p style=\"text-align: left;\">Az \u0171rkutat\u00e1sban a magnetom\u00e9tereket az \u00e9gitestek \u00e1ltal l\u00e9trehozott, illetve a k\u00f6zt\u00fck lev\u0151\u00a0<a title=\"Vil\u00e1g\u0171r\" href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Vil%C3%A1g%C5%B1r\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">vil\u00e1g\u0171rben<\/a>\u00a0fellelhet\u0151 m\u00e1gneses terek m\u00e9r\u00e9s\u00e9re haszn\u00e1lj\u00e1k.<\/p>\n<p style=\"text-align: left;\">A magnetom\u00e9tereknek k\u00e9t csoportja van:<\/p>\n<ul>\n<li style=\"text-align: left;\"><i>Skal\u00e1r magnetom\u00e9terek<\/i>. Ezek az er\u0151vonalak ir\u00e1ny\u00e1t\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl a teljes m\u00e1gneses indukci\u00f3t m\u00e9rik. Tipikus alkalmaz\u00e1suk egy adott ter\u00fclet geofizikai felt\u00e9rk\u00e9pez\u00e9se, illetve a F\u00f6ld m\u00e1gnesess\u00e9g\u00e9nek egy adott helyen t\u00f6rt\u00e9n\u0151 megfigyel\u00e9se.<\/li>\n<li style=\"text-align: left;\"><i>Vektor magnetom\u00e9terek<\/i>. Ezeket a m\u0171szereket els\u0151sorban a navig\u00e1ci\u00f3s rendszerek r\u00e9szek\u00e9nt haszn\u00e1lj\u00e1k, de haszn\u00e1latos m\u00e9g kutat\u00f3 f\u00far\u00e1sok\u00a0<a title=\"T\u00e1jol\u00e1s (a lap nem l\u00e9tezik)\" href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/w\/index.php?title=T%C3%A1jol%C3%A1s&amp;action=edit&amp;redlink=1\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">t\u00e1jol\u00e1s\u00e1n\u00e1l<\/a>, illetve ferd\u00edt\u00e9s\u00fck m\u00e9r\u00e9s\u00e9n\u00e9l is. Lehet\u0151s\u00e9g van a teljes m\u00e1gneses indukci\u00f3 meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ra is, amennyiben a szenzorokat XYZ koordin\u00e1ta-rendszer tengelyei szerint elrendezve v\u00e9gzett m\u00e9r\u00e9s eredm\u00e9ny\u00e9b\u0151l ezt a vektoralgebra seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel kisz\u00e1moljuk.<\/li>\n<\/ul>\n<h2>Proton-precesszi\u00f3s magnetom\u00e9ter<\/h2>\n<p><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" src=\"https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/1\/17\/1967_Proton_magnetometer.jpg\/220px-1967_Proton_magnetometer.jpg\" alt=\"\" width=\"220\" height=\"339\" data-file-width=\"700\" data-file-height=\"1079\" \/>Proton magnetom\u00e9ter\u00a01967-b\u0151l\u00a0<\/p>\n<p>A proton-precesszi\u00f3s magnetom\u00e9ter, vagy r\u00f6videbben proton magnetom\u00e9ter kifejezetten a\u00a0<a title=\"F\u00f6ld\" href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/F%C3%B6ld\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">F\u00f6ld<\/a>\u00a0m\u00e1gneses ter\u00e9nek vizsg\u00e1lat\u00e1ra szolg\u00e1l. Tipikus alkalmaz\u00e1suk a ferrom\u00e1gneses anyagok kimutat\u00e1sa a felsz\u00edn alatt, vagy a tenger m\u00e9ly\u00e9n. Kimutathat\u00f3k vele a befagyott m\u00e1gneses terek is. Ez alatt azt kell \u00e9rteni, hogy a\u00a0<a title=\"T\u0171zh\u00e1ny\u00f3\" href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/T%C5%B1zh%C3%A1ny%C3%B3\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">vulk\u00e1ni<\/a>\u00a0tev\u00e9kenys\u00e9g sor\u00e1n megszil\u00e1rdult\u00a0<a title=\"L\u00e1va\" href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/L%C3%A1va\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">l\u00e1v\u00e1ban<\/a>\u00a0konzerv\u00e1l\u00f3dott az akkori m\u00e1gneses t\u00e9r. A m\u00e1gneses t\u00e9r helyi anom\u00e1li\u00e1it term\u00e9szetes esetben sokszor \u00e1sv\u00e1nyok indik\u00e1torai, m\u00edg mesters\u00e9ges esetben ember alkotta t\u00e1rgyak okozz\u00e1k. \u00cdgy a proton magnetom\u00e9terek gyakran haszn\u00e1lt m\u0171szerek az\u00a0<a title=\"\u00c9rc\" href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/%C3%89rc\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">\u00e9rckutat\u00e1sban<\/a>, illetve a\u00a0<a title=\"R\u00e9g\u00e9szet\" href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/R%C3%A9g%C3%A9szet\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">r\u00e9g\u00e9szeti<\/a>\u00a0felt\u00e1r\u00e1sok sor\u00e1n.<\/p>\n<p>M\u0171k\u00f6d\u00e9si elve, hogy egy protonban (<a title=\"Hidrog\u00e9n\" href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Hidrog%C3%A9n\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">hidrog\u00e9nion<\/a>) gazdag folyad\u00e9kot elektrom\u00e1gnessel gerjesztenek, azaz \u00fagymond polariz\u00e1lnak. Ekkor a protonok a gerjeszt\u0151 m\u00e1gneses t\u00e9r ir\u00e1ny\u00e1ba \u00e1llnak be. A gerjeszt\u00e9st megsz\u00fcntetve a protonok vissza\u00e1llnak a k\u00fcls\u0151 m\u00e1gneses t\u00e9r ir\u00e1ny\u00e1ba. Azonban ezt a be\u00e1ll\u00e1st \u00fagy kell elk\u00e9pzelni, mint egy ing\u00e1t, azaz egy lecseng\u0151 oszcill\u00e1ci\u00f3 veszi kezdet\u00e9t. Ez az oszcill\u00e1ci\u00f3 egy vev\u0151tekercs seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel m\u00e9rhet\u0151. Az oszcill\u00e1ci\u00f3 frekvenci\u00e1ja ar\u00e1nyos a\u00a0<a title=\"M\u00e1gneses mez\u0151\" href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/M%C3%A1gneses_mez%C5%91\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">m\u00e1gneses t\u00e9r<\/a>\u00a0er\u0151ss\u00e9g\u00e9vel. Tipikus \u00e9rt\u00e9kek 900\u00a0Hz az egyenl\u00edt\u0151, \u00e9s 4,2\u00a0kHz a F\u00f6ld m\u00e1gneses p\u00f3lusai k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n. A m\u00e9r\u0151folyad\u00e9k \u00e1ltal\u00e1ban\u00a0<a title=\"Petr\u00f3leum\" href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Petr%C3%B3leum\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">petr\u00f3leum<\/a>\u00a0(kerozin), vagy\u00a0<a title=\"Dek\u00e1n\" href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Dek%C3%A1n\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">dek\u00e1n<\/a>. A proton magnetom\u00e9ter skal\u00e1r magnetom\u00e9ter, mindig az \u00e9rz\u00e9kel\u0151n kereszt\u00fclhalad\u00f3 fluxuss\u0171r\u0171s\u00e9g \u00f6sszess\u00e9g\u00e9t m\u00e9ri, ir\u00e1nyt\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl.<\/p>\n<p>Mivel az \u00e9rz\u00e9kel\u0151t a m\u00e9r\u00e9s idej\u00e9re mozdulatlanul kell tartani, \u00e9s egy m\u00e9r\u00e9s 4~10 m\u00e1sodpercig is eltarthat, \u00edgy egy nagyobb ter\u00fclet felt\u00e9rk\u00e9pez\u00e9se hat\u00e1rozottan id\u0151ig\u00e9nyes feladat.<\/p>\n<h2>SQUID magnetom\u00e9ter<\/h2>\n<p><a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/F%C3%A1jl:DC_SQUID.svg\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" src=\"https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/47\/DC_SQUID.svg\/200px-DC_SQUID.svg.png\" srcset=\"\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/47\/DC_SQUID.svg\/300px-DC_SQUID.svg.png 1.5x, \/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/47\/DC_SQUID.svg\/400px-DC_SQUID.svg.png 2x\" alt=\"\" width=\"200\" height=\"127\" data-file-width=\"1100\" data-file-height=\"700\" \/><\/a><\/p>\n<p>\u00a0<\/p>\n<p>A SQUID \u00e9rz\u00e9kel\u0151 v\u00e1zlata. Az \u00e1ram <img decoding=\"async\" src=\"https:\/\/wikimedia.org\/api\/rest_v1\/media\/math\/render\/svg\/535ea7fc4134a31cbe2251d9d3511374bc41be9f\" alt=\"I\" aria-hidden=\"true\" \/> a k\u00e9t \u00e1gban k\u00e9tfel\u00e9 oszlik, <img decoding=\"async\" src=\"https:\/\/wikimedia.org\/api\/rest_v1\/media\/math\/render\/svg\/83b5cb24870dadbb0efdf2e6d864ef853a0f1f89\" alt=\"{displaystyle I_{a}}\" aria-hidden=\"true\" \/>-ra \u00e9s <img decoding=\"async\" src=\"https:\/\/wikimedia.org\/api\/rest_v1\/media\/math\/render\/svg\/5468195bb8c7d158a80efe38ceadcdb2b8fe4d4e\" alt=\"{displaystyle I_{b}}\" aria-hidden=\"true\" \/>-re. A k\u00e9t szupravezet\u0151 darab Josephson \u00e1tmenettel van egym\u00e1st\u00f3l elv\u00e1lasztva. A <img decoding=\"async\" src=\"https:\/\/wikimedia.org\/api\/rest_v1\/media\/math\/render\/svg\/aed80a2011a3912b028ba32a52dfa57165455f24\" alt=\"Phi \" aria-hidden=\"true\" \/>\u00a0m\u00e1gneses fluxust szimboliz\u00e1lja.<\/p>\n<p>A SQUID szenzor egy szupravezet\u0151 alap\u00fa a quantum interferencia elv\u00e9t hasznos\u00edt\u00f3 eszk\u00f6z. Egy rendk\u00edv\u00fcl \u00e9rz\u00e9keny m\u00e1gneses szenzor, mely sz\u00e9les dinamika tartom\u00e1nyban m\u0171k\u00f6dik. \u00c9rz\u00e9kenys\u00e9ge el\u00e9rheti az 5\u00d710<sup>\u221218<\/sup>\u00a0T-t is.<sup id=\"cite_ref-Ran04_4-0\"><\/sup><\/p>\n<p><a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/F%C3%A1jl:IV_curve.jpg\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" src=\"https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/6\/60\/IV_curve.jpg\/220px-IV_curve.jpg\" srcset=\"\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/6\/60\/IV_curve.jpg\/330px-IV_curve.jpg 1.5x, \/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/6\/60\/IV_curve.jpg\/440px-IV_curve.jpg 2x\" alt=\"\" width=\"220\" height=\"96\" data-file-width=\"1017\" data-file-height=\"444\" \/><\/a><\/p>\n<p>\u00a0<\/p>\n<p>Balra: A SQUID szenzor gerjeszt\u0151 \u00e1rama \u00e9s kimen\u0151 fesz\u00fclts\u00e9ge k\u00f6z\u00f6tti kapcsolat. A fels\u0151 g\u00f6rbe a m\u00e1gneses t\u00e9r Phi <img decoding=\"async\" src=\"https:\/\/wikimedia.org\/api\/rest_v1\/media\/math\/render\/svg\/54739eed466641ebd7304b3fd5126cde8b63ddfe\" alt=\"{displaystyle ncdot Phi _{0}}\" aria-hidden=\"true\" \/> \u00e1llapot\u00e1t, m\u00edg az als\u00f3 g\u00f6rbe a<img decoding=\"async\" src=\"https:\/\/wikimedia.org\/api\/rest_v1\/media\/math\/render\/svg\/c4a0d4c683e9ac9d8bc14bf146ba78aef3c3d5ba\" alt=\"{displaystyle n+{frac {1}{2}}cdot Phi _{0}}\" aria-hidden=\"true\" \/> \u00e1llapot\u00e1t mutatja. Jobbra: A SQUID szenzor kimeneti fesz\u00fclts\u00e9g\u00e9nek peri\u00f3dikus v\u00e1ltoz\u00e1sa a fluxus f\u00fcggv\u00e9ny\u00e9ben. Egy peri\u00f3dus a quantum fluxus,\u00a0<img decoding=\"async\" src=\"https:\/\/wikimedia.org\/api\/rest_v1\/media\/math\/render\/svg\/32f33de1903508a18f10c5fc11d788de19e043dd\" alt=\"{displaystyle Phi _{0}}\" aria-hidden=\"true\" \/>.<\/p>\n<p>Fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t tekintve egy szupravezet\u0151b\u0151l k\u00e9sz\u00fclt gy\u0171r\u0171, mely Josephson \u00e1tmenettel van megszak\u00edtva. A Josephson \u00e1tmenete egy v\u00e9kony szigetel\u0151r\u00e9teg a k\u00e9t szupravezet\u0151 k\u00f6z\u00f6tt, melyen alag\u00fat effektussal jutnak \u00e1t a t\u00f6lt\u00e9shordoz\u00f3k. <a title=\"Ni\u00f3bium\" href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Ni%C3%B3bium\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">Ni\u00f3bium<\/a>\u00a0szupravezet\u0151 alkalmaz\u00e1sa eset\u00e9n az \u00e1tmenet tipikusan Al<sub>2<\/sub>O<sub>3<\/sub>-b\u00f3l k\u00e9sz\u00fcl \u00e9s a vastags\u00e1ga ~10\u00a0\u00c5.<sup id=\"cite_ref-MIT_5-0\"><\/sup><\/p>\n<p>A SQUID szenzoron konstans \u00e1ramot \u00e1tfolyatva, a kapcsain m\u00e9rhet\u0151 fesz\u00fclts\u00e9g a belsej\u00e9ben m\u00e9rhet\u0151 m\u00e1gneses fluxus f\u00fcggv\u00e9nye. A fluxus \u00e9s a kimeneti fesz\u00fclts\u00e9g k\u00f6zti kapcsolat nem line\u00e1ris, hanem a fluxus n\u00f6veked\u00e9s\u00e9vel a fesz\u00fclts\u00e9g periodikusan hol n\u00f6vekszik, hol pedig cs\u00f6kken. Ebb\u0151l ad\u00f3dik az \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9ge, mert kis fluxusv\u00e1ltoz\u00e1s nagy kimeneti jelv\u00e1ltoz\u00e1st id\u00e9z el\u0151. Egyben ez h\u00e1tr\u00e1nyt is jelent, ha nem v\u00e1ltoz\u00e1st, hanem abszol\u00fat \u00e9rt\u00e9ket akarunk m\u00e9rni, de erre is l\u00e9teznek m\u00e9r\u00e9stechnikai tr\u00fckk\u00f6k. A k\u00e9t azonos kimeneti fesz\u00fclts\u00e9g k\u00f6zti fluxus k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get nevezik <i>quantum fluxus<\/i>nak.<\/p>\n<p>Annak ellen\u00e9re, hogy a szupravezet\u0151k komoly h\u0171t\u00e9st ig\u00e9nyelnek, a SQUID magnetom\u00e9terekb\u0151l nem csak laborat\u00f3riumi, hanem terepi v\u00e1ltozat is l\u00e9tezik. A komoly h\u0171t\u00e9s azt jelenti, hogy a szenzorhoz haszn\u00e1lt ni\u00f3bium 9,26 K h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet alatt v\u00e1lik szupravezet\u0151v\u00e9,\u00a0<sup id=\"cite_ref-m_6-0\"><\/sup><sup id=\"cite_ref-e_7-0\"><\/sup>azaz foly\u00e9kony h\u00e9liumos h\u0171t\u00e9sre van sz\u00fcks\u00e9g\u00fck, s\u0151t m\u00e9g az \u00fagynevezett magash\u0151m\u00e9rs\u00e9klet\u0171 szenzorokat is foly\u00e9kony nitrog\u00e9nnel kell h\u0171teni.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Az \u0171rkutat\u00e1sban a magnetom\u00e9tereket az \u00e9gitestek \u00e1ltal l\u00e9trehozott, illetve a k\u00f6zt\u00fck lev\u0151 vil\u00e1g\u0171rben fellelhet\u0151 m\u00e1gneses terek m\u00e9r\u00e9s\u00e9re haszn\u00e1lj\u00e1k.<\/p>\n","protected":false},"author":6,"featured_media":24971,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_et_pb_use_builder":"","_et_pb_old_content":"","_et_gb_content_width":"","footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"class_list":["post-24674","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-egyeb"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/eod-star.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/24674","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/eod-star.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/eod-star.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/eod-star.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/6"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/eod-star.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=24674"}],"version-history":[{"count":34,"href":"https:\/\/eod-star.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/24674\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":25294,"href":"https:\/\/eod-star.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/24674\/revisions\/25294"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/eod-star.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/24971"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/eod-star.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=24674"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/eod-star.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=24674"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/eod-star.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=24674"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}